Az Orosz Tudományos Akadémia szakértői főemlősök fejlesztésébe fogtak, hogy a vörös bolygó elérése ne csak örökös vágyálom legyen csupán. Az orosz tudósok azt remélik, hogy az állatok szerepe kulcsfontosságú lesz majd a későbbi, emberi kolóniák létrehozásához vezető úton.

A képzés alanyaként négy rhesus makákót választottak ki egy új tanulmány alapján, kognitív képességeikre és gyors tanulási készségükre alapozva.

Az Inessa Kozlovskaya által vezetett csapat edzi jelenleg a majmokat minden egyes nap arra, hogy botkormányt alkalmazzanak.

Minden sikeres feladat jutalma egy korty gyümölcslé.

Ezen feladat elsajátítását követően egyszerű matematikai feladatokat és rejtvényeket oldanak majd meg a főemlősök. A képzés lényegi célja a napi menetrend szerinti, önálló feladatmegoldás lesz, amelyet a tudósok reményei szerint 2017. évben érhetnek majd el.

A makákók áltagos élettartama körülbelül 25 év, amely elegendő időt biztosít majd számukra a hat hónapos űrutazás túlélésére. A szakértők nyilatkozataiból nem derült ki, hogy terveznek-e a főemlősök számára visszautat.

A főemlősök általi rakétatesztelés nem újkeletű a modern tudomány történetében. Először 1948-ban alkalmaztak csimpánzt egy amerikai katonai V-2 rakéta fedélzetén. A sorozatos kísérletek közül először egy Yorick nevű majom élte túl a rajta végrehajtott kísérletet, miután 50 mérföld magasságba lőtték fel.

Ham, más néven Astrochimp (Asztro-Csimpánz) 1961. januárjában indult az űrbe, az Amerika űrprogram részvevőjeként. 16 perces és 39 másodperces repülése alatt feladatokat hajtott végre, miközben rögzítették életjeleit, végül az őt szállító rakéta az Atlanti-óceánba csobbant.

forrás

Két barlangi oroszlánkölyök maradványait találták meg Szibériában „stílszerűen” egy barlang mélyén. A kölykök - becenevük Uyan és Dina – kb. egy-két hetes korukban pusztultak el, mintegy 12.000 évvel ezelőtt a pleisztocén végén, az utolsó jégkorszak idején.

Dr. Albert Protopopov a Yakutian Tudományos Akadémia munkatársa nyilatkozta: „A legépebb állapotban megmaradt barlangi oroszlán lelet, amit valaha találtak. Kompletten maradt meg a szőrzet, a fülek, a lágy szövetek és még a bajusz is." Hozzátette még azt is, hogy, valószínűleg úgy pusztultak el, hogy anyjuk elhagyta őket, mikor vadászatra indult, és ezalatt egy földcsuszamlás temette be a barlang száját.

A barlangi oroszlán egyik alfaja a mai „modern” oroszlán Panthera Leo, és van némi bizonyíték arra, hogy a történelem előtti emberek vadászták is e fajt. A fosszíliák azt sugallják, hogy a barlangi oroszlán csak kevéssel nagyobb, mint a mai oroszlánok.

A barlangi oroszlán mérete (középen) via Pinterest

A faj kihalásának oka máig nem ismert, de a tudósok úgy vélik, hogy a két kölykön végzett kutatások közelebb vihetnek erre is megadhatják a választ. A faj táplálkozási szokásaira is lehet következtetni, ha sikerül anyatejmaradványokat kivonni a kölykök gyomrából.

Dr. Protopopov a távlati fejtegetésekre úgy nyilatkozott, hogy „idő előtti” a klónozás lehetőségéről beszélni, egyelőre a faj genetikai jellemzőinek feltárására kíván koncentrálni.

forrás, forrás